A sok és a kevés
Eszedbe jut néha neked is, hogy hogy éltek a nagyszüleid? Ha fiatalabb vagy, akkor a dédszüleid? Mit jelentett akkor a sok és a kevés?
Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy mindenből kevesebb jutott nekik, mint nekünk. Talán csak gyerekük és idejük volt több.
Már ez önmagában is ellentmondásnak tűnik, hiszen hogy lehetett több idejük a több gyerek mellett? Mivel akkoriban még az volt a jellemző, hogy a generációk együtt éltek, a több gyerekre több felnőtt figyelme is jutott.
Ez minden bizonnyal óriási segítség volt a szülőknek, még ha az idősekkel közös háztartás kompromisszumokkal járt is.
Nagyszüleink a háború idején voltak fiatalok. Nehéz életük lehetett. Nehéz, de egyszerűbb, mint a mi életünk. És az egyszerűség a kevesebbség-ben gyökerezett. Örültek, ha a mindennapi szükségleteiket ki tudták elégíteni, a választék fogalmát sem ismerték. Édesapámtól sokszor hallottam gyerekkoromban, hogy ők mennyire tudtak örülni a pár darab almának karácsonyra. Öten osztoztak rajta…
A mi világunkban mindenből sok van. Nem az a kérdés, hogy kenyér legyen otthon, hanem, hogy milyen és hányféle kenyér. Hacsak a mindennapi szükségleteinkre gondolunk, csak azok beszerzése is rengeteg választás és döntés elé állít bennünket. És hát a szükségleteinken bőven túlmenően fogyasztunk és birtoklunk mindenből.
Ezért lett bonyolultabb az életünk. És hiába van mindenféle háztartási gépünk , meg okos-ez-meg-azunk, az időnk sokkal kevesebb lett, és folyamatosan leterheltek vagyunk. És gyerek nélkül, vagy 1-2 gyerekkel is bonyolult szervezést igényelnek a napjaink, a több gyerekes szülőktől pedig logisztikusok is tanulhatnának. Mert életterünk minden részében ott van választék, már gyerekkortól.
A kevesebb – több. Elcsépeltnek tűnik a közmondás. De mennyire igaz. Agyunk próbál alkalmazkodni a minden pillanatban szükségszerű választásokhoz, döntésekhez, de a pszichés és a testi egyensúlyunk megteremtése már jóval nehezebb. A lehetőségek végtelen tárházában is meg kell próbálni a vágyainkat visszafogni, és megtanulni a meglévő dolgainkat pozitívan értékelni.
Ehhez az szükséges, hogy kizárva a külvilág áradatát, megpróbáljuk befelé figyelni, gondolatainkat tudatosítani. Ha jobban megértjük magunkat, jobban fogjuk tudni gondolatainkat, azáltal pedig a cselekedeteinket is kontrollálni.
